Ebben a korszakban a helységben minden valamire való egyesület, egylet, kör, társaság, valamint nagyobb szervezet, hivatal, stb. hozott létre saját könyvtárat, ugyanígy a református egyház is és természetesen az iskola vezetése is...

     A II. világháború után, bár nem közvetlen, hanem 1950- 1951-ben, a fellelt könyvekből, Kovács Károly iparos létrehozta a Népkönyvtárat,  a Széchenyi utcában... Sajnos ezen rendkívül fontos eseményről nem maradtak fent dokumentumok s csak visszaemlékezésekből tudjuk.

    A könyvtár, a helységben mindig középpontban állt, s szolgálta a helység művelődését. Itt tartották a kiscsoportok az író-olvasó találkozókat, a nőmozgalom, a helytörténeti mozgalom is a könyvtár égisze alatt tevékenykedett... sok-sok éven át. S a könyvtár évek, évtizedek során egyre szaporodott pl. 1975-ben harmincezer volt könyvek kötete... volt.

    A könyvtár fennállása óta mindig a könyvvásárlásával volt baj sosem volt elég pénz rá! A kötelező vásárlások mellett a szépirodalmi munkákra illetve beszerzésére kevés jutott. S olyan hírességek fordultak meg a könyvtárban pl. Szabó Pál író, Szabó Magda írónő, Erdélyi József költő, Ladányi Mihály költő, Parti Nagy Lajos, és még sokan mások...

Boldog lehet az a hely, ahol a jelenkor nemzedéke őrzi a múltat, a jövendő számára!

Borbíró Lajos helytörténész összeállítása

Művelődés- kultúra

Nálunk, a II. világháború után 1945. március 3-án alakult meg a pártok és szervezetek, szervek jóvoltából a : Kulturális Bizottság s vezetőjük Szidor György tánctanár lett. Mindezek után sorra jöttek létre a pártoknál, és szerzeteknél a kulturgárdák, csoportok. Ők szervezték a híressé vált, lett Szabad Föld Téli Estéket, ahol 300- 400 ember is szorongott, egy- egy előadáson pl. a DÉFOSZ-helységében, ami ma a Hegyesi János Város Könyvtár.

Hegyesi János parasztköltő 1899-1992

  A Művelődési Ház 1951-ben alakult meg, a régi Iparoskör helységében. Kellett is, mert igencsak mozgalmas volt a kulturális élet: színjátszógárdák, énekkarok, és különböző klubok, kiscsoportok tevékenykedtek pl. 1970-ben három "művészeti csoport" serénykedett s tartottak előadásokat többször itt rendezték meg Gyarmaton a járási kulturális seregszemlét... ifjúsági találkozóknak adott helyet a kulturház, aztán kiállításoknak, véradásoknak, báloknak, egészségügyi előadásoknak, Sárréti Napok keretében helytörténeti, képzőművészeti, agrártörténeti, kézimunka-kiállításoknak, Néprajzkutatók tanácskozásának, ifjúsági és gyermek klubnak.

    Az első igazgatója a kultúrháznak: Mochnács György kisiparos volt. De itt tartotta gyűléseit, a Földmivesszövetkezet, a Takarékszövetkezet és különböző szervezetek, szervek és pártok... A gyarmati kultúrház mindig a művelődés szórakozás centruma volt, egykor és ma. pl. 1977-ben tizenkét klub és szakkör tevékenykedett kebelén belül. A kultúrház vállalta különböző tanfolyamok, kiscsoportok, klubok, amatőr művészeti stb. közösségeknek a helység biztosítását... Jól együtt működött pl. a Vörös Csillag Tsz Kulturális Bizottságával, Univerzál ktsz-szel, az Ifjúsági szervezetekkel, az iskolával, nőmozgalommal... Tóth Árpád: Kik egy úton c. verséből idézek:

"Boldog látványt kíván néktek dalom

Szép a múlt várjon ragyogva rátok

Még szebb jövő, még dúsabb jutalom

S ezek között bár szerény fény gyanánt ég,

Szeretetünk is hadd legyen ajándék..."

Borbíró Lajos helytörténész összeállítása